Néhány napja hozta nyilvánosságra a Freedom House szokásos éves jelentésének főbb megállapításait a sajtószabadság globális helyzetéről 2011-ben. A teljes jelentés még nem érhető el, az eddig publikált részletek zanzásított következtetése az, hogy Magyarországon a média szabad, de jelentősen csökkent a sajtószabadság.
Eszünk ágában sincs a Freedom House szakértőivel kötekedni, azonban saját magunk szórakoztatására jegyezzünk meg néhány tényt, amely elkerülhette a jelentéskészítők figyelmét.
Kezdjük az elején: „az FH jelentése az új magyar médiatörvény több vonatkozását is kifogásolta.” Igaz, a jelentés 2011-es keltezésű, de ha nem túl mélyen beleásunk a részletekbe, a térkép jobb alsó sarkán is olvasható szövegből világossá válik, hogy a tanulmány mindig az előző évet vizsgálja, esetünkben a 2010-es esztendőt. A tavaly elfogadott médiatörvények azonban csak 2011. január 1-én léptek hatályba, így a gyakorlatban nem sok hatással lehettek a 2010-es magyar médiaállapotokra.
Hungary, one of the region’s better performers and a European Union member state, suffered a major score decline, from 23 to 30, due to new media laws that imposed potentially broad restrictions on content and called for the licensing of print and online media outlets.
De nem ez az egyetlen bökkenő az anyagban. „A jelentés szerint az új médiaszabályozások potenciálisan széleskörű korlátozásokat róttak ki a tartalomra és megkövetelik a nyomtatott és az online médiumok regisztrálását.” Nnna. Előjött megint a vesszőparipa. A tények kedvéért szögezzük le a nyomtatott sajtót eddig is regisztrálni kellett, tehát ez korántsem egy új jelenség. Ezt az új médiatörvény és az új kormány nyakába varrni sületlenség. Egyébként az írott sajtó esetében a regisztráció nem feltétele a tevékenység megkezdésének (a korábbiaktól eltérően), és a nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni. Az igaz, hogy az új szabályozás a nyomtatott sajtó mellett az internetes médiaszolgáltatók regisztrációját is kötelezővé teszi.
The new laws require journalists to reveal their sources under certain circumstances, and prescribe large fines for unbalanced or “immoral” reporting.
De menjünk tovább. „Az új törvények megkövetelik, hogy az újságírók bizonyos körülmények között fedjék fel forrásaikat.” Az eddigi szabályozás szerint a hatóságok kötelezhették a büntető eljárásban a forrás felfedésére az újságírót. Az új szabályozás csak nagyon szűk körben engedi ezt, akkor is bírói mérlegelés tárgyává teszi annak alkalmazását (lásd a 2010. évi CIV. törvény 6. paragrafusát). Tehát eddig semmilyen forrásvédelem nem volt, most pedig van. Érthetetlen tehát az FH megjegyzése.
És még mindig nincs vége. A jelentés megemlíti: az új törvény bírságokat ír elő a kiegyensúlyozatlan vagy „erkölcstelen” hírközléssel kapcsolatban. Az FH itt is hadilábon áll a tényekkel: a kiegyensúlyozottság követelményének megsértése esetén bírság nem szabható ki. A hatóság jogsértés megállapítása esetén kizárólag arra kötelezheti a médiaszolgáltatót, hogy az eljárásban született döntést, illetve a döntésben meghatározott közleményt közzétegye, vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontjának megjelenítésére. Téves tehát a FH megállapítása, amely szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése bírságolással szankcionálható.
Egyébként a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége a sajtótermékekre nem, csak a tájékoztatási tevékenységet végző médiaszolgáltatásokra vonatkozik. A kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabály 1996 óta létezik a magyar jogrendben. És tegyük hozzá, létezik számos más európai országban is.
Máskülönben az írott és az online sajtó tartalmára vonatkozó korlátozás a lehető legszűkebb körű: kizárólag olyan alkotmányos alapjogok védelmét biztosítja, mint az emberi méltóság vagy a kiskorúak védelme, és tiltja például a gyűlöletbeszédet.
Mindezek alapján a Freedom House-t 31 ponttal a részlegesen független, részlegesen tájékozott intézmények közé sorolom a 2011-es esztendőben.