Ezt láttuk, hallgattuk, olvastuk 2011-ben
2011. december 28. írta: Redakció

Ezt láttuk, hallgattuk, olvastuk 2011-ben

 

 Melancholia

  A Mandiner bloggerei az előző évekhez hasonlóan összeszedték, mit szerettek 2011-ben úgy igazán. Irodalom, zene, képzőművészet, film, utazás és ivás. Kultúrmorzsák következnek, ezúttal Tocqueville gróftól Lars von Trierig, Ferenczy Károlytól a török filmekig, a The Go! Teamtől a Grindermanig, Paul Austertől Halász Gáborig, a Mastodontól a Szent Efrém Férfikarig, Tiranától Chelsea-ig.

  Várjuk olvasóink idei kedvenc-listáit is a kommentekben! Mi volt jó 2011-ben?

  mr.pharmacist:

  2011, ahogy 2010, vagy 2009 is a Fölösleges Dolgok Éve volt. Csak ízelítőül: Európai Unió, arab tavasz, Justin Bieber, szoftverfrissítések és dizájnváltások, 2011. évi XLI. törvény, pénzügyi válság, az SN 2011dh szupernóva felfedezése, Columbo és Habsburg Ottó halála, Nobel-díjasok, Ai Wei Wei szotyikiállítása, Sziget Fesztivál, Demokratikus Koalíció, cipő- és tv-tolvajok Londonban, Alaptörvény Asztala, önálló Dél-Szudán, 56. Eurovíziós Dalverseny, szlovák nyelvtörvény, matolcsyzmus, a szomszéd.

  2011-ben, ahogy 2010-ben és 2009-ben is, az '50-es évek gengszter-, kém- és detektívfilmjeit volt érdemes megnézni, vagy bármi mást ebből az évtizedből, amiben van legalább egy baljóslatú asszony. Hogy a másodlagos frissességű primőr szerelmeseinek is adjunk: az idei kötelező kardozós filmnek az Ironcladet választottuk, és bár vacak volt, legalább a diktátor János király által felbérelt barbár állatok magyarul üvöltöztek benne. A műfajból kipróbáltuk még a Trónok harcát, de amikor már a nyolcadik részben is csak lovagoltak és lovagoltak a prérin azok a szerencsétlen mongoloidok, a jeges falon pedig ugyanennyi részen keresztül Készültek Valamire, akkor kikapcsoltuk.

  A király beszédét tulajdonképpen meg se kellett volna néznünk: a tejes teába süteményt mártogató affektálás a gyengénk. Látatlanban merjük ajánlani Az ember tragédiáját is, biztosak vagyunk benne, hogy tökre jó. Néhány éven belül úgyis kiderül, mit hagytunk ki, a mozikba még várjuk a Le Carré-krimiből forgatott Tinker, Taylor, Soldier, Spy-t, meg Clint Eastwood J. Edgarját. S hogy a gyűlöletnek is jusson hely: idén a mozikat elöntő selypegős-jópofa animációs vígjátékokat utáltuk a legjobban, már csak a plakátok alapján is.

  Ahogy a filmek, úgy a könyvek tekintetében sem volt érdemes idén foglalkozni az újdonságokkal. (Azért a könyvhéten mindig csekkoljuk az aktualitásokat, az új John Lukacsot pedig automatikusan megvesszük.) Higgyenek nekünk, rém szórakoztató Wilfried Stroh Meghalt a latin, éljen a latin!-ja, és a magunk részéről az Emlékképek 1848-ról-t is elolvasnánk az Önök helyében Tocqueville gróftól. Két másik kötetet ajánlunk még: az egyik Czeslaw Milosz Rabul ejtett értelme (újrakiadás, mi más), a másik pedig Vaszilij Grosszmann Panta rhei-je (ez is). Utóbbiak kötelező darabok az Intellektuális Komcsigyűlölő polcán.

  Akiknek a lemezében idén csalódtunk (kicsit, vagy nagyon): Chuck Ragan, The Decemberists, Fleet Foxes, Iron & Wine, Motörhead, Radiohead. Akikben például nem: Adele, Lana del Rey, The Go! Team. Kétség sem férhet viszont ahhoz, hogy az év lemeze Alela Diane-nak jár.

  Szelli:

  2011-ben aztán tényleg volt mit nézni és még magyar sikerekben sem volt hiány: Tarr Béla igen stílusosan fejezte be pályafutását egy Ezüst Medvével, Kocsis Ágnes Pál Adrienn című drámája sikert sikerre halmozott. Három kedvenc magyar filmünkről már részletesebben kifejtettük véleményünket itt és itt és itt, most pedig az év egyéb, számomra legemlékezetesebb alkotásaira térnék ki – a teljesség igénye és sorrend nélkül.

  Fekete hattyú

  Natalie Portman durván jó évet zárt: eljegyzés, gyermekáldás, és nem utolsósorban élete nagy alakítása. Darren Aronofsky egyszerűen nem tud hibázni: filmje egy tragikusan szép, megrázó költemény egy ártatlan lány művészi és szexuális felszabadulásáról.

  Cirkusz Kolumbia


  Ezen a bosnyák családi drámán egyszerre sírunk, nevetünk és nosztalgiázunk. A Németbe' szakadt, rég nem látott családfő kockamercijén, új nővel állít haza és a nyári hőségben elszabadul a pokol, hajtóvadászat indul egy macska után, majd emberek találnak újra egymásra, miközben a háború már a kapualjban jár.

  Drive

  Hősök márpedig vannak, ahogy eredeti, különleges atmoszférájú filmek is. Ettől a gengsztermozitól nem azt kapod, amit vársz, hanem valami zsibbasztót, hipnotizálót, az elektropop hullámain külön dimenzióba ringatót. Aki kihagyta, pótolja, nem ragozom tovább. Ja, és éljenek a '80-as évek!

  Melancholia

  Az idióta humorú Lars von Trier Cannes-i nyilatkozata szépen felkavarta a kedélyeket jóval a film bemutatója előtt. Kár volt: a Melancholia ugyanis egy ritka jól sikerült film egy különc rendező elhatalmasodott depressziójáról nagyszerű színészek tolmácsolásában, káprázatos képekkel, miközben a Földet beárnyékolja a vég.

  A bőr, amelyben élek

  Nem hiába írtam fentebb, hogy a legemlékezetesebb alkotásokból szemezgetnék: Pedro Almodóvar legújabb filmjéről ugyanis máig nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e, de a mai napig az eszembe jut, nyomaszt és kérdőjeleket villant fel.

  Szerelem, pasta, tenger

  Az olasz tésztagyáros család mindkét reménysége meleg. Az idősebb fiú, Tommaso comingoutol először, majd Rómába költözik, így Antonióra marad a családi üzlet: neki kell áldozatot hozni. A szívmelengető, de cseppet sem szokványos olasz filmben persze akad egy nagymama, aki a család dolgait végül szépen elegyengeti.

  127 óra

  Aron Ralston igaz története, aki egy hegyomlás után öt napig beszorult egy elszigetelt kanyonba. Ez egy egyemberes film, James Franco pedig több mint hitelesen formálja meg a csapdába esett hegymászó embertelen küzdelmét, aki megküzd saját démonaival Egy szereplő, egy helyszín, a végén mégis beleszédül a néző - ilyet utoljára Tom Hanks-nek sikerült elérnie a Számkivetettben.

   Éjfélkor Párizsban

  Woody Allen sanzonja az Elvágyódás, azaz régen minden jobb volt munkacímen is futhatott volna: igazi feel-good movie - hajszálra pontosan olyan, ahogy az amerikaiak elképzelik a francia fővárost. Mindenki az esőben andalog és az életről, a művészetről diskurál, Edith Piaf-ot hallgat és kávéházakban olvasgat hétköznap délelőtt, illetve ha jó időben van jó helyen, akkor beszállhat egy kocsiba, mely elviszi egy másik, ideálisabb, romantikusabb korba, ahol aztán ugyanúgy diskurálhat életről, művészetről, andaloghat az esőben - csak éppen Fitzgeraldék, Hemingway, Dalí, Buñuel, illetve Degas, Matisse, T.S. Eliot és Toulouse-Lautrec társaságában. Ez a Párizs nekünk is ínyünkre való!

  Az élet fája

  Az évtizedek telnek, múlnak, egy rendező viszont karakánul tartja magát az elveihez, magasról tesz a médiára, nem nyilatkozik, nem követi a trendeket, csak elkészít pár évente egy olyan filmet, mely mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. A rendezőt Terrence Malick-nek hívják, és nem túlzás azt állítani, hogy Hollywood egyetlen filozófusáról beszélünk - aki látta Az őrület határánt, tudja, miért. Az élet fája hasonlóan hosszú mozi lett: nehéz, egyetemes mondandójával, valamint lassú, lírai képeivel már-már a giccs határáig ügyesen egyensúlyozó felnövéstörténet az ártatlanság elvesztéséről és gyökereink jelentőségéről.

  +1 Krízis

  A kakukktojás: a Krétakör Krízis-trilógiája csak részben film, részben pedig színház, és társadalmi, közösségi kezdeményezés. A Gát család három tagjának történetét az egyes részekben különböző előadó-művészeti formákon keresztül ismerhetjük meg: a jp.co.de film, a Hálátlan dögök kamaraopera A papnő pedig színházi előadás, amatőr gyerekszereplők közreműködésével. Az ország legjobb független társulata (alkotóműhelye) új irányok felé tett kísérletet idén is, melynek eredménye a minden szempontból befogadó színház.

  Téglagyári Megálló:

  2011-ben a Pintér Béla társulat előadásai kötötték le a figyelmemet. Széplelkeknek nem, a Valóság iránt érdeklődőknek viszont feltétlenül ajánlom. Ének-zene. Az igazi szocialista realizmus. A liberális közhelyeket eresszük el a fülünk mellett, s akkor élvezni fogjuk.

  Gasper:

  Film: az utóbbi években nem hoz különösebben lázba a világ filmtermése, ugyanakkor van néhány olyan rendező, akinek egy-egy filmje üdítő kivételnek tekinthető. Várakozásaimnak megfelelően idén Lars von Trier mutatkozott be egy egészen kivételes filmmel, a Melancholiával. Némi fenntartásokkal ugyan, de itt olvasható egy egészen jó kritika.




  Zene: Nick Cave és a Grinderman, persze csak mérsékelt mennyiségben.


  Kiállítás: idén november 30-án nyílt és egészen 2012. május 27-ig tart nyitva a Magyar Nemzeti Galériában Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása. Ferenczy a posztimpresszionizmus időszakának magyarországi képviselőjeként a nagybányai iskola megteremtője, kivételes festőegyéniség, aki egészen új utakat nyitott az elkövetkezendő magyar festőgenerációk számára. Erről a kiállításról posztolni is fogok valamikor az újévben, de addig is mindenkinek szeretettel ajánlom a kiállítást.

Ferenczy Károly: Kertészek

  bukovics:

  2011 talán legmeglepőbb történése az Index és az Origo egyidejű lefejezése volt. Ez persze erős sarkítás így, hiszen Uj Péter távozása az Index éléről már hosszabb ideje érlelődött, a Weyer-Nádori páros viszont elképesztő hirtelenséggel lett eltávolítva az Origótól. Ami viszont sokak szemében ennél is meglepőbb lehet: egyik lap sem lett rosszabb, csak egy kicsit más, ráadásul inkább előnyükre. Ez a két lap ma Magyarországon olyan hivatkozási pont lett, mint Németországban a Süddeutsche Zeitung és a FAZ: már régen nem a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben - pláne nem a nevetséges és szánalmas közmédiában - megjelent cikkek tematizálják a közbeszédet és tartják lázban az olvasóközönséget, hanem a Plankó-TBG duó parlamenti tudósításai, az Origo WikiLeaks-aktái és Barroso-levelei, csak hogy pár példát tegyek ide. 2011-ben Magyarországon egyre jobb cikkeket lehet olvasni, és ha minden igaz, 2012-ben még jobb lesz, de nem azért, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a médiatörvényt, hanem mert a közéleti sajtó végre megtalálta önmagát.

  Bármennyire is meglepő, Magyarországon van egy ágazat, ami Moldova György kétrészes riportkönyv formájában megjelenő tájékozatlansága ellenére is minimum reményteljes felfutás előtt áll, ez pedig a borászat. Egyre inkább előtérbe kerülnek ugyanis a minőségi szempontok a fogyasztóknál, ami egészen egyszerűen több jó bort eredményez. Igen, még a sok helyen nagyon rossz 2010-es szüretből is szép tételek születtek! Elég optimistán írom most ezt, de ha minden jól megy, pár év múlva az lehet a helyzet nálunk is, mint Németországban vagy Franciaországban: nehezen lehet kifogni rossz bort a boltokban. A legtöbben ma már az összes jó borvidékről tudnak legalább három nevet mondani, és ha ez így megy tovább, jövőre már a jobb dűlőneveket is kívülről tudjuk majd.

  O. Babarczy Veronika:

  Méz (Bal); német-török filmdráma, 103 perc, 2010.

  Egy film, amely arra késztet, hogy elcsendesedj, figyelj, befogadj. A költészet és a görög tragédiák erejével kozmikus, a szavakon túli érzékelésre nyit meg. Az a fajta mű, amelyet soha többé nem felejtesz el. És ha szívből megrendülsz, még csak a legelső réteget értetted meg. Mozivásznon kell megnézni!


  Szamárfül:

  A lehetetlen, lassan százassá nyúló Top 2011-es könyvlista után itt a végképp lehetetlen: a kedvenc, az első számú 10 könyv. A szűkítés szempontjai: ezek már tutira nagyjából mind megvoltak. (Van egy két kakukktojás, őket merő bizalomból pakoltam ki, annyira hiánypótlók a maguk műfajában.) Igyekeztem csak hazai szerzőket válogatni, persze becsúszott pár külföldi is. És immár nem a majdani irodalomtörténetben stb. betöltött helyét, fontosságát tippeltem meg, egyszerűen csak az alapján válogattam, mekkora élmény volt vele találkozni. Nem csak szépirodalom lesz: kihagyhatatlannak ítéltem meg pár törikönyvet is – elvégre az élet a legparádésabb (legfantasztikusabb, legszemetebb, stb.) forgatókönyvíró.

Tóth Krisztina: Pixel - szövegtest
Magvető, 2011
 
Tökéletlen mint az élet és tökéletes mint amilyen csak egy könyv lehet.

Auster, Paul: Láthatatlan
[ford. Pék Zoltán]
Európa Kvk., 2011.

Újra és újra kell írni magunkat, ahogy látjuk, hogy eltűnik vérünk tintája, ahogy lassan kifakulunk az életből.

Romsics Ignác: Clio bűvöletében
magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel
Budapest : Osiris, 2011

„Volt egyszer egy ország, amelyben a XIX. század elején a nemzeti könyvtár vezetője még a legnagyobb komolysággal terjeszthetett olyan őstörténeti fantazmagóriákat, melyek szerint Babilónia neve Bábolnára utal, Xerxes neve pedig »szekerest« jelent.”


Lakatos István: Dobozváros
Egy város, amit le kell győznöd
Magvető, 2011

Jurij Poljakov: Gödölye tejben
[ford. Goretity József]
Helikon, 2011
 
Ne ijedjünk meg attól a ténytől, hogy a szerző Putyin médiatanácsadója,  frenetikus, vérbő orosz, és vodkás (sörös)! Bár a magyar irodalmi életről írna már ilyen paródiát valaki…

Teller, Janne: Semmi
[ford. Weyer Szilvia]
Scolar, 2011.

Legyek ura 2.0. De ennél sokkal több. És talán az egyetlen könyv, ami tiltóindexről – egy év alatt- felkerült a kötelező olvasmányok listájára!

D'Avenia, Alessandro: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
[ford. Gál Judit]
Európa, 2011.

Minden benne van.

Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940-1944
Jaffa, 2011

Turbucz Dávid: Horthy Miklós
Napvilág, 2011

Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját
JAK : Prae.hu, 2011.

  Johnny Lillibrogida:

  Könyv: Szerencsés Károly: Véna

  Megrendítő könyv a Tanár Úrtól, akinél szóbeli felvételiztem és akinél a
szakdolgozatomat írtam.

  Festmény: Munkácsy Mihály: Honfoglalás

  Januártól ismét múzeumban látható, ha jól tudom.

  Film: Federico Fellini: Amarcord

  Fellini- és Mussolini-képeslapok kaphatóak azonos standokon Riminiben a
bolhapiacon.

  Rajcsányi Gellért:

  Az idei filmek közül Jankovics mestertől Az ember tragédiája vésődött bele legmélyebben az elmémbe. Végre sok időt szántam friss zenék felkutatására, találtam is pár obskúrus új kedvencet az akusztikus, organikus hangzás és az elektronika határvidékéről (legyen kiemelve a Bajdázó és a Dumbo Gets Mad). És a Születtem Magyarországon a Cseh-Bereményi párostól még mindig meghat. A Google Art Project pedig lenyűgöz.

  Olvastam is azért 2011-ben (Cs. Szabó után Halász Gábor esszéit falom), de az olvasmányélményeket idén felülírta Európa, úgy ahogy van, IRL. Utazások ügyében soha nem volt és valószínűleg soha nem is lesz még egy ilyen évem – úgy alakult, hogy alapos szervezéssel a lehető legalacsonyabb költségvetésből a lehető legtöbbet kihoztuk hátizsákos útitársaimmal ebből az évből. Albánia kultúra nélküli, totális káoszától a londoni Chelsea birodalmi, nagypolgári nyugalmáig; Barcelona nyüzsgő Ramblájától Berlin lepukkant Kreuzbergéig; a szomorú Szófiától a kietlen Liverpoolig; Svájc rajnai városkáitól a vidéki Anglia György-korból itt ragadt falucskáiig vitt az utam, de a bakancsom még mindig tart. Ha Macedóniában járnak, feltétlenül üljenek be az ohridi Sveta Sofijába a helyi tóból fogott pisztrángot enni, helyi fehér borral leöblítve, világbajnok kiszolgálással körítve, a hazainál alacsonyabb árakon. A caernarfoni, ötszáz éves Black Boy Innben is jól esik egy fish and chips egy lokális barna sörrel. De semmi nem ér fel egy balatoni alámerüléshez egy nyárvégi este hőségében.

  Idén láttam Európát. Idén megláttam Európát. Köszöni, megvan még, a válság és hanyatlásról papoló szónoklatok ellenére. Hiszek benne, javíthatatlanul. Hosszú lesz az az alkony nyugaton. Ahhoz pedig jól passzol a Bloom töredezett, zaklatott szépsége a Radiohead idei lemezéről.

Open your mouth wide
The universal sigh
And while the ocean blooms
It's what keeps me alive
So why does it still hurt?
Don't blow your mind with why


  Dobray:

  Véget ért a Choralis Constantinus, a 16. századi Habsburg-udvar szertartásainak egybefüggő, teljes évre szóló zenéjének bemutatása, és 10 éves a Szent Efrém férfikar. Emellett nagyszerű koncertet adott a Szigeten a Motörhead, a Mastodon hegyaljás koncertjére viszont sajnos nem jutottam ki, de itt van ugye az új lemezük. A Volton viszont sikerült elkapnom a Monster Magnetet, augusztusban pedig a Mátrában a Woven Handet, amelynek új lemeze is nagyszerű (The Treshingfloor). Scott Wino decemberi estje kellemetes volt. Emellett rengeteg népzenei talpalávalót hallgattam, és máig nem értem, miért nem írtam arról, hogy felvette a magyar táncházat, mint módszert az UNESCO a szellemi kulturális örökség listájára.

  Zenében tehát szokás szerint gregorián, népzene, metál. Emellett új segítségem van a kontemplatív életmód további fejlesztéséhez: a pipa.

  Sajnos idén nem moziztam túl sokat, mindenesetre újranéztem otthon a Twin Peakset, és végre sikerült elkapnom egy Sztalker-vetítést. Emlékezetes volt a Király beszéde, A Guardista (telitalálat), a Másnaposok 2 és A rítus. Az általam olvasott könyvek közül Paul Johnson 2010-ben kiadott Hősökjét (az Értelmiségiek párja) emelném ki, valamint Molnár Attila Károlynak a jó rendről írt tanulmányait.

  Igazán magasröptű élményt jelentett elolvasni Mao Vörös könyvecskéjét (2010), Ozzy és Lemmy papa önéletrajzát. Ajánlom még Scrutontól A pesszimizmus hasznát, valamint a nemrég megjelent Miért iszom?-ot, amelyek idén láttak magyarul napvilágot. Katartikus olvasmány Boldizsár Ildikónak a mesékről és meseterápiáról írt műve, valamint Christoph Markschies A gnózis című, rövid összefoglalója. Idén is sok Hrabalt olvastam, valamint ajánlani tudom mindenkinek Bodor Ádám klasszikus Sinistra körzetét. És imádtam a Kommentár reakciós könyvespolcos számát (meg a többit is). Hadd búcsúztassam az óesztendőt és köszöntsem az újat ezzel az örök érvényű darabbal:

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr73499536

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Melancholia 2012.01.07. 18:30:24

Az ünnepek alatt részben szabadságon voltam, így lehetőségünk nyílt – többek között – filmeket nézni. Lars von Trier (a zseniális dán rendező) a dogma-filmek óta a kedvenceim között van, most az ő egyik legújabb filmjét is megnéztük. ...

Trackback: Emberek az embertelenségben 2011.12.28. 11:57:45

Év végén mindenki kényszeresen listákat készít. A Guardian pl. többek között az év szerintük legjobb sajtófotóiból készített galériát, benne két képpel, amely megragadott engem. Két kép, amely egy embertelen szituációban ragadott meg egy első látásra e...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szesztű_hányni 2011.12.29. 07:14:24

"futurista"="futurológus"

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.29. 07:18:24

@Bell & Sebastian:

Látta a Pável Lungin-féle Szigetet?

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 07:30:09

@Alfőmérnök: szerintem Branagh filmjei általában didaktikusak. Legalábbis én Shakespeare-filmjeivel vagyok így, nem is nagyon bírtam végigseggelni ezeket a mozikat. De hát Branagh elsősorban színházi ember, ünnepelt Shakespeare-színész, filmrendezőként valószínűleg nem a film az ő igazi terepe.
Persze Bergman is jelentős színházi ember volt, hosszú évekig igazgatta a stockholmi Dramaten-t és amikor nem filmezett, akkor színházat csinált. Például Rítus c. kamaradrámája nagyon ütős filmen, és persze a Varázsfuvola is abszolút működik.

Csak érdekesség. Egyszer láttam egy Mozart operát (Szöktetés a szerájból) a drottningholmi királyi színházban, ahol kvázi a Varázsfuvola is forgott. A teljes berendezés, a színpadtechnikától a nézőtéri ülésekig a barokk kor technikai színvonalát idézi. Sokáig még a világítástechnika is az volt, egészen addig, amíg majdnem le nem égett az egész épület.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 07:45:08

@Gasper: ha valakit érdekel. Drottningholms Slottsteater:

www.dtm.se/default.asp

tevevanegypupu 2011.12.29. 08:33:35

@Gasper:

Branagh Shakespeare filmjei mind jok, kiveve ezt a Varazsfuvolat, ezt egyaltalan nem ertettem, sot nem is akartam erteni. De lehet, hogy Mozartnak tetszett volna.(: Megjegyzem Bergmatol sem ajultam el, szeretem a hagyomanyos szinhazat, operat, ugy es olyannak ahogy egy szerzo elkepzelhette. Megorulok mikor korszerusitenek, akar kepekben, akar szovegben.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 08:41:48

@tevevanegypupu:
branagh sekszpírfilmjei nézhetetlen, hígvelejű szarok.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 08:50:59

@tevevanegypupu: ez a korszerűsítés most nagyon megy, de hát az opera egy erősen konzervált műfaj, amely ma már nem létező társadalmi rétegek igényeinek a kielégítésére alakult ki és fejlődött úgy két-három évszázadig. A fennmaradás érdekében meg nyilván be kell dobni ezt-azt. Arisztokrácia és nagypolgárság nélkül meg ma már nehéz elmajomkodni. :) Nekem ezzel egyébként nincsen különösebb bajom, például a Mezzón nagyon jó dolgok mennek.

Branagh-et sem akarom bántani, hiszen bizonyára kitűnő színházi ember, de továbbra is állítom, hogy Shakespeare-filmjei nem filmek. :)

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 08:55:23

@Gasper:
hamlettnek meg úgy néz ki, mint nagybandó andrás. na azon szokok röhögni. :)

tevevanegypupu 2011.12.29. 09:00:16

@málnási:

A sok huho.. meg Hamlet tetszett. Valoszinu nem lattam az osszes Shakespeare rendezeset, vagy lehet hogy lattam, de erre a kettore emlekszem, a Varazsfuvolat viszont elhulve neztem, meg szerencse, hogy hallgatni is lehetett.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 09:01:24

@málnási:
nem is abban néz ki úgy, hanem nem tudom melyikben. összezavarodtam :)

tevevanegypupu 2011.12.29. 09:01:34

@málnási:

Nem a 24 oras Sutherlandra hasonlit..bar most hogy mondja Nagybandot.;((:

tevevanegypupu 2011.12.29. 09:04:06

@Gasper:

A Mezzo mas..erdekes, hogy az ember ott elfogad szinte mindent ami mashol nagyon idegesiti. (: Branagh rendezesei egyebkent nem jobbak es nem rosszabbak mint a mas ujitoke, de azert ezzel a Varazsfuvolaval nagyon mellelott..

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.29. 09:19:48

@málnási: @Gasper:

"branagh sekszpírfilmjei nézhetetlen, hígvelejű szarok."

"Branagh-et sem akarom bántani, hiszen bizonyára kitűnő színházi ember, de továbbra is állítom, hogy Shakespeare-filmjei nem filmek. :)"

Nem lehet, hogy csak nem a fővárosi közönség számára készítette azokat? Én úgy tapasztalom, hogy vidéken kedvelik a munkáit.:-)

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 09:27:33

@málnási: lol. Mindegyikben Nagy Bandónak néz ki, csak az alsó állkapcsa olyan ángolos. :)

@tevevanegypupu: egyébként mi nem tetszett a Branagh-féle Varázsfuvolában? Csak kíváncsiságból kérdezem, mert én csak bele-belepillantottam néhányszor, így kialakult véleményem sem igazán lehet, bár nem volt rossz a benyomásom.

@bbjnick: most arra gondolsz, hogy Branagh szándéka a színházi közvetítés lehet, amolyan népművelő szándékkal? :)

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 09:27:41

@bbjnick:

akartam is mondani, hogy van benne valami vidékies bunkóság. ahogy a hetvenes évek rojálsekszpírkompani szarságait is a feszt tájoló dérinészínházon nevelkedett vidéki bunkói csipázták. :))

Alfőmérnök 2011.12.29. 09:43:15

@Gasper: Érdekesség. Egy interjú Bergman állandó munkatársával, Katinka Faragóval:
www.filmtett.ro/cikk/2024/bergman-huseges-beszelgetes-katinka-farago-producerrel

tevevanegypupu 2011.12.29. 09:56:26

@Gasper:

Hogyhogy mi nem? Hat ez az egesz haborus ize amit csinalt belole. Olyan ittvannakazoroszok hangulata volt. Jo, tudom, ittvannakagonoszok, de akkor is.(:

tevevanegypupu 2011.12.29. 09:59:11

@málnási:

O persze maga mint lipotvarosi ertelmisegi majd megmondja a frankot mi?(-:

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 10:02:21

@Alfőmérnök: de jó interjú, rögtön el is olvastam. Kösz hogy linkelted!
Bergman egykori náci szimpátiáját azért kicsit felturbózza a kérdező. Mondjuk az megvan hogy irgalmatlanul rühellte a svéd szocdemeket.

@tevevanegypupu: ja oké, értem én. :)

Alfőmérnök 2011.12.29. 10:14:38

@Gasper: Aha, jól szétbaszta az interjút ezzel az utolsó kérdéssel. A végére hagyta a lényeget. :)))

Bell & Sebastian 2011.12.29. 11:43:23

@bbjnick: Ez az?
kinoros.ru/db/movies/885/index.html

Az utolsó félórát, de mintha 20 éve lett volna, pedig csak 2006 -os a film, ha hinni lehet a filmportálnak.

betyár (törölt) 2011.12.29. 11:57:43

@málnási: @bbjnick: @tevevanegypupu:

amikor 12 éves lányommal megnéztük ezt a sokhűhót moziban, utána hetekig a shakespeare-összessel aludt-ébredt. úgyhogy ne fikázzák, a célt elérte:)).

egyébként mit várnak egy shakespeare-től? ő nem a belvárosi értelmisiknek való, csak akkor tudnak mit kezdeni vele, ha átírják, arcukra formálják. mit gondolnak milyen volt a globe közönsége? fokhagyma és avas libazsírszagú, hogy el tudják viselni egymás szagát az arénában összezsúfolódva narancsot szagolgattak. shakespeare nekik írt:)

tevevanegypupu 2011.12.29. 12:43:47

@betyár:

A dencelvassington tetszett benne meg a lanyok ruhai.(:
Egyebkent valoban, nagyon tetszik, mikor minden olyan patyolattiszta a korabeli darabokban es allandoan ulokadfurdoket vesznek a rendezok fantaziaja utan a foszereplok.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.29. 13:04:14

@betyár: érdekes, én pont az emberszagot hiányolom az ilyen steril filmekből. A színház formanyelve nem ültethető át egy az egyben celluloidra, meg tv képernyőre. Illetve kevesen képesek ilyenre, lásd még Wajda Wyspianski feldolgozását, a Menyegzőt.

Viktus 2011.12.29. 13:21:24

Több százmilliárd forintnyi befektetés és beruházás kínai tőkéből Magyarországon, Malév-eladás Pekingnek, állampapír-vásárlások, vasútépítés, nagyberuházások – a magyar kormányzati kommunikáció szerint „új és nagy jelentőségű szövetséget” kötöttünk Pekinggel a nyári budapesti miniszterelnöki csúcson. Gyakorlatilag szinte semmi nem történt: 3 milliárd forintnyi kötvényt vett Kína. És talán megépíti a reptéri gyorsvasutat – ha megszerzi a repteret.

index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/29/nem_kellunk_mi_kinanak/

-

Na ide felesleges volt nyalni

betyár (törölt) 2011.12.29. 21:21:33

@Gasper:

igen, igen:) félre értett: a közönség volt a plebs, és shakespeare nekik írt, ma ezek a hólivúdi feldolgozások azok, a maguk vegytisztaságával, ami a tájékozatlan, "írástudatlan" közönség számára élvezetessé teszi a darabokat. a tojásfejű feldolgozások nem az eredeti közönségnek szólnak:).

Chanyi · http://chanyi.blog.hu 2011.12.29. 22:58:53

Film:
Életrevalók, Felperzselt föld

Ez is élmény volt:
www.viruscomix.com/page558.html

Alfőmérnök 2011.12.29. 23:07:36

@Gasper: Bár régen láttam, de nekem a szovjet Hamlet-film is tetszett (sosztakovics szerezte a zenéjét, arra emlékszem).
www.port.hu/hamlet_gamlet/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=55957&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 23:19:43

@betyár:

hé, tizenévesen szenvedéllyel néztem a rojálsekszpírkompani akkoriban tv-ben vetített előadásait. egy gyerek az más. az még a sekszpíri szöveghet szíjja.
a glob közönségével és a mai előadásokkal mellé lő. az akkori plebsz mára az értelmisiség lett, ők vevők a hússzagú előadásokra. míg az egyszerű nép, valami furcsa elbutuláson átesve, hamis, képzelt úriemberi karótnyeltséget vár, és hagyományt, és biblikus nemességet a színháztól. az akkori prosztók értettek a színházhoz, hisz miért is ne, alantas műfajról beszélünk, a kor mozijáról. :)

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.29. 23:21:21

és még valami. a nagybandó nem a branag volt, hanem a melgibzon, mint hamlet/t/. na az a szcéna egy jó móka :))

betyár (törölt) 2011.12.30. 11:14:24

@málnási:
ezek a bragan-adaptációk szószerint tolják az eredeti szöveget, a plebs meg kajálja:) azért az is valami.

látom, maga sem érti, amit írtam. nyilván rosszul fogalmazok. hogy az akkori uccaembere a mai értelmisi részben, az világos. de én azokról beszéltem, akik mai is a lópici gáspárok, mert akkor ők is nézték és értették. a mai köldöknézegetős előadásokat, dolgozzukfelszabadonshakespeare-t pörformanszokat meg nem. azt gondolom, ezek a bragan és tsai feldolgozások őket érik el. hogy értik-e, nem tudom, de nézik és talán ráéreznek bizonyos elemekre. és ne felejtsük el, hogy shakespeare-szöveget hallgatnak mondjuk arany-fordításban. a sokhűhában májkl kíton őket játssza:))

betyár (törölt) 2011.12.30. 11:21:00

@málnási:

hát elkelne már egy jó kis sékszpír-előadás, olyan vérbős, libazsír és fokhagymaszagú valamelyik pesti színházban. vajon lesz-e, aki neki mer vágni?:)) tudja olyan, mint a katonában a fösvény volt haumannal.

Alfőmérnök 2011.12.30. 12:27:34

@betyár: A Leonardo diCapriós Rómeó + Júlia pl. egy tipikus példája a dolgozzukfelszabadonshakespeare-t pörformansznak. Mellesleg szarabb, mint a branag-filmek, de nagyobb siker volt.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 13:08:03

@Bell & Sebastian:

"@bbjnick: Ez az?
kinoros.ru/db/movies/885/index.html" --- kérdezi.

Igen. Az előzetes nagyon csalóka: sokkal jobb film, mint abból sejthető volna.:-)

ü
bbjnick

Bell & Sebastian 2011.12.30. 13:20:44

@bbjnick: A végéből ugye kissé nehézkes volt visszafejteni az elejét, de miután itt felhívta rá a figyelmet, meg fogom nézni, méghozzá eredetiben. Majd adok valamit cserébe. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 13:25:32

@Gasper: @málnási: @betyár:

No, de miről beszélünk?!

Egy (összevissza) négy Branagh-féle "sékszpírfilmről" tudok: V. Henrik, Hamlet, Sok hűhó..., Lóvátett lovagok. Ha valaki tud még, akkor mondja!:-)

Ebből az V. Henrik és a Hamlet, szerintem úgy van rendben, ahogy van. Valószínűleg a Sok hűhó is, de amikor vetítették nem voltam vevő a darabra (még Emma Thomson kedvéért se':-)), pár percet láttam belőle, a Lovátett lovagokat pedig egyáltalán nem láttam.

Az V. Henrik és a Hamlet "klasszikus" Shakespeare előadások celluloidon (a henrik szerintem az erősebb). Mi velük a baj?

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 13:27:30

@bbjnick:

Emma Thomson=Emma Thompson
henrik=Henrik

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 13:28:17

@bbjnick:

Egy (összevissza)=Én (összevissza)

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.12.30. 13:47:19

@málnási: az van, hogy a honi szakma sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a klaszikusokat, nagyjából mindazt, ami avantgard előtti.
Ahelyett, hogy azt mondanák: Shakespeare világképét rühelljük, megpróbálják belegyömöszölni az éppen divatos az "alkotói szabadság" címén. Vagy mint az "Ember tragédiája" esetében Alföldi: "Nesztek, ti akartátok, hogy ezt rendezzem, de nem fogtok ti sem örülni neki!"

Brecht és Lukács elvtársak bátran elvetették az elvetendőket, viszont mögöttük állt a Veres Hadsereg.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.30. 14:19:30

@tölgy:
sekszpír esetében ez csacsiság. voltak jó előadások. láttam jó rómeóésjúliát, titusz andronikuszt, hamletet, leart. sekszpír jó szerző, véres, húsos, gennyes, ondós, gonosz, gyilkos, folytathatom, tehát a liberálisokban komoly mély és érvényes visszhangokat kelt. sekszpír estében nem feledhető, hogy micsoda remek fordítói voltak, aranytól, eörsi pistáig. ez is sokat segít abban, hogy jó sekszpírek csinálódjanak az egyébként siralmas magyar színházi viszonyok közt.
amit maga most előad, az tárgyát nem ismerő ideológia és demagógia.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.30. 14:26:27

@bbjnick:
ugye az meg van, hogy sekszpír sem játszott kétszer ugyanazzal a szöveggel darabot? :)) akkor mi az a szöveghűség. a színház nem oratórikus dolog, nem szövegfelmondás. meg nem mozgatott képeskönyv, a filmváltozat sem. ami olyan, az meg szar.
a színház, ez tetszik vagy sem a hülye konzerveknek-konzerv azért lesz valaki mert hülye-, rendezői műfaj. szótagolva, hogy tölgy is megértse: ren-de-ző-i! :)
de ezt egyszer már lejátsztuk.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 15:29:08

@málnási:

A színház hol ilyen, hol olyan.
Bámulatosan tudja változtatni az alakját.
Ha akarja olyan, mint egy szőrpamacs, paróka, egyujjas kifordított bundakesztyű, szobafestőpempszli vagy papucs orrán pamutbolyt.
Most leginkább egy szőr sapkához hasonlít, ahogy ül az ágon,egy szép hosszú ágon...
...föl s le...
Igen, egy szellő hintáztatja az ágat...

Már megbocsáss, ez megint csak afféle jaszkalizás!:-) Ha rendezői az a fránya színház, akkor a rendezőnek szíve joga "oratorikusnak" lenni és "szövegetfelmondani" is. Instruálhatja úgy is színészt, hogy öblögessen vagy skandáljon, mint Sinkovits vagy Branagh... Nem lehet ezt ilyen sarkosan megközelíteni. nekem épp az a tapasztalatom és (az ebből eredő) meglátásom (már amennyire ebben a társaságban én hivatkozhatok a tapasztalataimra és a meglátásaimra:-)), hogy az ütős (és izgalmas) színház (és film) szinte mindig a hagyományos (akár obligát) és az újszerű jól eltalált arányából születik. (Tudom: mak-mak:-)

ü
bbjnick

marko11 2011.12.30. 15:55:32

Ha már színház és Hamlet, akkor ne maradjon említés nélkül a legzseniálisabb:
Ternyák Zoli Hamletje a Katona Kamrában.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.30. 16:11:30

@Alfőmérnök: és Szmoktunovszkij játsza Hamletet. Nagyon jó film!

@betyár: így már értem. :)

@bbjnick: "Az V. Henrik és a Hamlet "klasszikus" Shakespeare előadások celluloidon (a henrik szerintem az erősebb). Mi velük a baj?"

Hát pont az, hogy celluloidon vannak, de Branagh mégsem képes élni a film adta eszközökkel, ezért uncsi. Legalábbis nekem. De tekintsd ezt magánvéleménynek, hiszen ízlések és pofonok, vagy hogy van ez.

De mondok mást. A másik nagy Shakespeare-színész, Laurence Olivier egykori Shakespeare-filmjeit meg nagyon komálom.

Tényleg, ha már szöveghűség. Hogy áll a nagyérdemű a Mad Max-es csóka Passió filmjéhez? :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.30. 16:16:20

@marko11: Ternyákkal egyszer majdnem összehoztunk egy kisjátékfilmet a Balázs Bélában. Már elkezdtük a próbaforgatásokat, amikor elcsapta egy autó és teljesen gallyra ment az egyik lába. Talán egy évre rá halt meg. Tehetséges színész volt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.30. 16:20:55

Ja, és Orson Welles Othellója sem akármilyen filmes adaptáció.

en.wikipedia.org/wiki/Othello_%281952_film%29

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.12.30. 16:42:14

@málnási: "ideológia és demagógia"
Látom a tagsággal megkapta a szókincsüket is. Király!

Alfőmérnök 2011.12.30. 16:51:46

@Gasper: A passiót már egyszer kitárgyaltuk, most nincs kedvem előkeresni (azt hiszem, LelkyLola vmelyik posztja alatt).
Orson Welles Othelló nagy film, bár azon lehetne vitatkozni, hogy Shakespeare-hez van-e több köze, vagy Welleshez.
Ternyák tényleg kivételesen tehetséges volt, de halálra itta magát, a Felhő a Gangesz felettben ezért is tudta hitelesen eljátszani a drogost, Tóth Ildikóval.

marko11 2011.12.30. 17:21:35

@Alfőmérnök:
Dettre Gábor, Ternyák, Tóth Ildikó az elmúlt 20 év egyik legzseniálisabb magyar filmjét csinálták meg. Filmjük az esedékes Filmszemlén semmilyen díjat nem kapott.
Jancsó/Grünwalsky szerint: nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy azért kap a film díjat, mert a Ternyák kórházban/kómában van. (Szégyen! És nem a Dettréék szégyene.)

Alfőmérnök 2011.12.30. 17:22:28

@málnási: a betyár által példaként emlegetett Fösvényt az "ascher café" egyik oszlopos tagja redezte. Jó, mondjuk az nem Shakespeare, de azért avantgarde előtti. :)

Alfőmérnök 2011.12.30. 17:27:23

@marko11: Ez durva, már ha tényleg így volt. (Azt tudom, hogy Ternyák kómában volt, de a többire nem emlékszem.)

tevevanegypupu 2011.12.30. 17:41:03

@Gasper:

Welles Othellojat Marokkoban El Jadidaban forgatta, fantasztikus helyszin, pont erre lett kitalalva.(-:

marko11 2011.12.30. 17:41:47

@Alfőmérnök: Az Uránia moziban volt egy rendezvény (vetítésekkel, egyebekkel) Ternyák támogatására (akkor már kórházban volt).
Ott hangzott el. Nyilvánosan. (Nekem égett a pofám. Helyettük.)

tevevanegypupu 2011.12.30. 17:45:55

Anno az iskolaval volt kotelezo megnezni Szmoktunovszkijjal a Hamletet, nagyon igazuk volt (itt kivetelesen), hogy ezt kotelezo volt megnezni, az egyik legjobb Hamlet. De szerettem a Mel Gibbson felet is. Viszont bitang rossznak talaltam Cserhalmi Gyorgyot es eleg komikusnak Major Tamast.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.30. 17:53:07

@Gasper:

"Hogy áll a nagyérdemű a Mad Max-es csóka Passió filmjéhez? :)" --- kérdezed.

Igaza van @Alfinak, szóba került már a Passió. Itt:

mandiner.blog.hu/2010/05/25/ujra_kell_szuletni_kicsi_szivem?fullcommentlist=1#comments

Ma sem igen mond(h)a(t)nék mást, mint ott, akkor:

bbjnick · bbjnick.blog.hu 2010.05.27. 17:44:02
@Alfőmérnök: & @Grift: & @Bell & Sebastian:

A Gibson-féle Passio elsőosztályú tömegtermék, a kultúripar hibátlan darabja. Minden kockája a filmipar előírásainak/szabványainak maximálisan megfelelően készült. Az Apokalyptico ugyanez. Nem az a baj, hogy vannak ilyen filmek, hanem az, hogy jóformán csak ilyenek vannak.

A Jézus-filmekről jutott eszembe Rossellini A messiás c. filmje. Ő (Rossellini) a hetvenes években megpróbált egy olyan filmnyelvet létrehozni, amin értelmesen és közérthetően el lehet beszélni közös ügyeinket. Egyfajta antihollywoodi narratívára (dramaturgiára és képi nyelvre) törekedett, amiben a (hollywoodival ellentétben) nem a sematizálás adja a "közérthetőséget", hanem a pontosság és egyszerűség. Megrázóan jó film A messiás.

www.imdb.com/title/tt0077925/

ü
bbjnick

bbjnick · bbjnick.blog.hu 2010.05.28. 07:49:14
@Alfőmérnök:

A Passióról én már nagyon sok rosszat mondtam, sok konfliktusba is keveredtem még bemutatása idején:-) Az Egyház esztétikai kérdésekben igen ritkán foglal állást, most sem tette. Valóban úgy történt (Krisztus szenvedéstörténete), ahogyan a film bemutatja, de nem úgy, ahogyan bemutatja. Nagyon profi hollywoodi termék a Passió (sőt, megengedem, sok motívumában, eszközében merít a jobbféle filmtörténeti hagyományból is), de, szerintem, ez a filmnyelv alkalmatlan a Passió, a Szenvedéstörténet elmesélésére. Ez a film nem azért meséli így el ezt a történetet, mert az alkotók ilyennek látják, hanem mert ilyen klisékbe tudták belepasszírozni:-( Aki ebből a filmből ismeri meg a Krisztus szenvedéstörténetét, az félreismeri azt. Így gondolom.

ü
bbjnick

Szűrés
bbjnick · bbjnick.blog.hu 2010.05.28. 08:02:18
@Grift: & @Bell & Sebastian: & @tevevanegypupu:

A film, ebben mélyen egyetértek @Grifttel, nagyon messze áll attól, hogy mint (a klasszikus művészetekkel azonos rangú) művészetről beszéljünk róla, ugyanakkor azt gondolom/látom, hogy a tehetség, a hivatottság, az ihletettség a filmben is megnyilvánul(hat). Egy jelentős alkotó, ha a filmhez nyúl, abban is nagyszerűt tud alkotni. Vannak művészek, akiknek éppen a film adta meg a lehetőséget és formát, hogy kifuthassák magukat (Szőts István, Tarkovszkij, Robert Bresson, Rossellini...)

ü
bbjnick

"celluloidon vannak, de Branagh mégsem képes élni a film adta eszközökkel (...) A másik nagy Shakespeare-színész, Laurence Olivier egykori Shakespeare-filmjeit meg nagyon komálom" --- írod.

Olivier vagy Welles egy másik filmes és színházi kultúrában alkotott. Mondhatnám, hogy, persze, nagyságrendekkel nagyobb művészek, mint Branagh, felesleges a hasonlítgatás (tkp. így is gondolom:-)), csak abban nem vagyok biztos, hogy ez, mondjuk, ötven-száz év múlva, hogyan fog kinézni. Azaz, most lelkesedünk Olivier és/vagy Welles mívességéért és/vagy expresszivitásáért és/vagy artisztikus és/vagy klasszikus filmnyelvééért, lehet, hogy egyszer valamikor épp a branaghi "népszínházas" előadásmód és "tévés filmnyelv" (itt az V. Henrikre gondolok elsősorban) fog valahol valakiknek "nagyot ütni".

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.12.30. 17:56:20

@marko11: Hihetően hangzik. :(
Azt tudom, hogy volt néhány barátja, akik a végsőkig kitartottak mellette, de menthetetlen volt a fickó. (Arra most nem emlékszem, hogy a halálának közvetlen kiváltó oka a baleset volt-e, de a baleset előtt is kész volt már teljesen.)

Honfi-fi · http://honfitars.inda.hu 2011.12.30. 18:31:37

Rajcsányi Gellért utazásait díjazom.

Elég későn tapasztaltam meg, milyen jó dolog is elcsavarogni a világban. Szinte azt mondanám, az egyetlen értelme az életnek, mozgásban lenni és új, meg új helyeket , élményeket megismerni a hozzávaló emberekkel.
Bár nekem a hátizsákos megoldás sosem jött be, csak a zuhanyzós szállodaszobás körök.

Azt szeretném, ha mindenki mehetne, mint a szél, hogy minél többet láthasson mindabból, amit mi világnak nevezünk.

Idei élményem, egy film:

Levelek Istenhez

* Rendező: David Nixon, Patrick Doughtie
* Szereplők:
* Robyn Lively
Jeffrey Johnson
Bailee Madison
Maree Cheatham
Tanner Maguire
Michael Bolten
Ralph Waite
Dennis Neal

Akinek bejött a Bakancslista, amin én szétröhögtem magam (nyilván, mint érintett, aki belülről látja már a dolgokat), akkor ez is tetszeni fog. Az alaptéma hasonló, és megtörtént eseményen alapszik. Egy 8 éves kisgyerek viszonyáról a betegségéhez, az emberekhez, és Istenhez.

Amiért jó, mert úgy gondolom, nem az a könnyfakasztó, nyálas, szentimentális agyonsajnálós hangnemű film.
Ezen a linken online, megnézhető:

www.onlinefilmek.net/film/adatlap/levelek-istenhez

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.30. 19:45:25

@tölgy:
nem tesz jót magával a szorongás :)

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.12.30. 21:27:18

@málnási: a neofita vagy a megtért fiú szerepben van most?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.31. 08:22:53

Oké, ezt a Passiót akkor nem firtatom, bár meggyőződésem, hogy ha nem ugranak rá a nemzetközi zsidó szervezetek, már rég a feledés homályába veszett volna.

@Alfőmérnök: "Orson Welles Othelló nagy film, bár azon lehetne vitatkozni, hogy Shakespeare-hez van-e több köze, vagy Welleshez."

Nyilván Welleshez, de pont azt próbálom itt tudatosítani, hogy egy filmes adaptáció csak akkor működhet, akkor lehet "jó" mozi, ha bizonyos mértékig elszakad az irodalmi hűségtől és önálló életet kezd élni. Ennek eszköze lehet az adott kor filmes formanyelve, az adott rendező művészi koncepciója, vagy a színészek játéka. Welles ráadásul egészen egyéni formanyelvet teremtett, messze különbözőt, mint amit korának más színvonalas hollywoodi filmjei képviselnek.
Viszont a DiCaprio-féle Hamlet már faszság, nem is bírtam végignézni. Már annál a benzinkutas jelenetnél kiakadtam.

@bbjnick: "Olivier vagy Welles egy másik filmes és színházi kultúrában alkotott. Mondhatnám, hogy, persze, nagyságrendekkel nagyobb művészek, mint Branagh, felesleges a hasonlítgatás (tkp. így is gondolom:-)), csak abban nem vagyok biztos, hogy ez, mondjuk, ötven-száz év múlva, hogyan fog kinézni. Azaz, most lelkesedünk Olivier és/vagy Welles mívességéért és/vagy expresszivitásáért és/vagy artisztikus és/vagy klasszikus filmnyelvééért, lehet, hogy egyszer valamikor épp a branaghi "népszínházas" előadásmód és "tévés filmnyelv" (itt az V. Henrikre gondolok elsősorban) fog valahol valakiknek "nagyot ütni"."

Szerintem ebben tévedsz. :) Tök mindegy hogy mikori és hová valósi az adott színházi és filmes kultúra, ha egyszer működik és érezhetően örökérvényű műveket hoz létre.

Meg aztán Laurence Olivier játéka, vagy Orson Welles rendezése nem pusztán a "mívességéért és/vagy expresszivitásáért és/vagy artisztikus és/vagy klasszikus filmnyelvééért" szerethető. Ezek csak eszközök, amivel az alkotók az adott korban megvalósítják a művészi, vagy mit tudom én milyen szándékaikat. De ezt a szándékot a film nyelvén teszik, Branagh viszont képtelen filmjeiben elszakadni a színháztól, ezért tartom a magam számára unalmasnak és érdektelennek a filmjeit. De gyanítom, hogy a nép, a poppolo is ásítozik rajta, igaz, más okból mint én. Szerintem Branagh inkább a középosztálybeli angolszász értelmiségieknek és az anglomán európaiaknak szól, na meg a kamaszoknak, természetesen. Majd idővel a lányomnak is ajánlani fogom, hogy nézze meg a filmjeit.

@tevevanegypupu: hát ezt nem tudtam, de köszönöm az infót. :)

tevevanegypupu 2011.12.31. 08:49:42

@Gasper:

A Passio "megbotrankoztato" jelenetei es mondanivaloja kulonben tokeletesen megfelelhet annak, ahogy abban az idoben a romaiak - es a zsidok - banhattak foglyaikkal. Gibson kulonben is nagyon megfekszi a gyomrat az amerikai filmiparnak, koztudott, hogy nem kedveli tulzottan a zsidokat. Ez Hollywoodban eleg onsorsrombolo viselkedes.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.31. 09:20:16

@Gasper:
a passiót nem lehet fimként értékelni. bár úgy sincs sok baja. a passió az egyik legkitűnőbb antiszemita munka ami valaha is készült.

Alfőmérnök 2011.12.31. 12:56:13

@Gasper: „ha nem ugranak rá a nemzetközi zsidó szervezetek, már rég a feledés homályába veszett volna.”

Ez azért túlzás, de az biztos, hogy sokat dobott a nézettségen ez az antiszemitázósdi.

A Sok hűhó egyébként tényleg nagy siker volt anno, nem csak az általad felsorolt rétegek körében. Emlékeim szerint a nézettségi listák élén szerepelt. Hogy miért, számomra rejtély – igaz, a legravaszabb holivúdi producerek sem tudják igazán megjósolni előre, hogy miből lesz sikerfilm. (Félreértések elkerülése végett: ez egy Shakespeare-adaptáció esetén még akkor is pozitívum lenne, ha közepesnél rosszabb a film. De én úgy gondolom, hogy azért közepesnél jobb film. Viszont ötven év múlva már porosnak fog hatni, szemben pl. Welles néhány, több, mint ötven évvel ezelőtt készített filmjével.)

Leskelődő 2011.12.31. 14:21:51

Meghalt Garas Dezső.
Sok jó percet szerzett.
Isten nyugtassa.

www.youtube.com/watch?v=gNANCYNCab4&feature=related

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.31. 16:33:01

@Alfőmérnök:
maga rendes fiú alapvetően, ezért szólok. ez a rip-elés büdös bunkó dolog

betyár (törölt) 2011.12.31. 17:50:06

@málnási:

"a passió az egyik legkitűnőbb antiszemita munka ami valaha is készült. "

ezt kifejtené bővebben? mondjuk bővebben, mint ahogy egy parasztszervát lecsapna.

Alfőmérnök 2011.12.31. 18:04:09

@málnási: kb. annyira, mint a BUÉK :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.31. 18:33:03

@málnási: @betyár: mondjuk ez engem is érdekelne. Mármint hogy falangista olvasatban mitől anteszemi a Passió. :)

@tevevanegypupu: nekem az tetszett nagyon a Passióban, hogy nem a hollywoodi akcentust, hanem az arámit és a latint tolták. Meg jó volt a Pilátust alakító bolgár színész és persze Jim Caviezel, mint Jézus. Viszont a Gonosz megtestesítője túlontúl holivúdira sikerült.

@Alfőmérnök: persze hogy túlzás, de azért hozott pár nem várt millát az a kis tiltakozósdi.

Más. Sajnálom Garast, nyugodjék békében.

Alfőmérnök 2011.12.31. 19:16:00

@betyár: Maga pedig kifejthetné bővebben, hogy miért gondolta/-ja, hogy azonos vagyon Counterrel?

@Gasper: Maia Morgernstein is jó volt, de az egész túlontúl holivúdira sikeredett. Szerintem ez evidens. Talán Loxon használta azt a szót (időnként elcsodálkozom, hogy milyen jó a memóriám:) a film kapcsán, hogy "pankráció-esztétika". Ha ő használta, szerintem kivételesen a fején találta a szöget. (Ha meg nem ő, akkor kitulajdonítom magamnak a szót.:)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2011.12.31. 19:19:33

@Alfőmérnök: Maga Counteren keresztül tulajdonképpen Doomhammerné vagy ex-Doomhammerné, nem? :))) Legalábbis a jósdások valami ilyesmit írtak.

Alfőmérnök 2011.12.31. 19:21:13

@Holger Hartland: Szerencsétlen paranoid faszkalapok. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.31. 19:34:18

@Holger Hartland:

Mivel itt nickekről és nem személyekről van szó, ezért megengedhetem azt az észrevételt, hogy @betyár nick nem beszél a levegőbe: @Alfőmérnök nick és @Counter nick között nagyon sok közös "személyiségvonás" fedezhető fel. Hogy ez csak a véletlen műve vagy "egyéb" okai is vannak --- nagyjából mindegy is:-)

@Counter ("személyisége" alapján) simán lehetne @Alfi nővére, esetleg @Alfi @Counter fiatal szeretője, esetleg a kettő együtt... Tovább nem ragozom, pedig lennének még ötleteim:-)

ü
bbjnick

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2011.12.31. 19:38:02

@Alfőmérnök: Csak szórakoznak... Ilyeneket bárki gyárthat, pl. betyár lehet bbjnickné, és egyúttal málnási húga, stb. :)))

@bbjnick: Látom, jó a bor. :) Na, nemsokára iszom én is. :)

Alfőmérnök 2011.12.31. 19:43:56

@Holger Hartland: Látod, hogy komolyan gondolják. Barmok. :) Nyilván az értelmesebbek nem, pl. tewton rögtön kapcsolt, hogy ez hülyeség.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.12.31. 19:47:37

@Alfőmérnök: Ne csináld már, azt még én se hittem el, hogy a Doomhami felesége vagy, pedig tudom amit tudok...

BÚÉK! . )

Alfőmérnök 2011.12.31. 19:53:34

@gloire: Ja, BUÉK. Amúgy belehallgattam a Kossuth téri közvetítésbe, nagyon kemény. :))

Alfőmérnök 2011.12.31. 20:28:21

Remélem nem igaz, hogy kordont húznak a Parlament köré.

tistedur 2011.12.31. 20:41:28

@Alfőmérnök: lehet rátenni majd lakatokat, imazászlót, szárított narancskarikát, plüssállatokat stb.
www.youtube.com/watch?v=TrLfHOR0TgM

Alfőmérnök 2011.12.31. 21:12:01

@tistedur: Ezt nem ismertem, de jópofa. :)
Azért várjuk ki a végét (engem kimostak, engem kivasaltak, de én optimista vagyok:).

Gyühet vissza Gonda László. :)
Buék, neked is.

tistedur 2011.12.31. 21:22:28

@Alfőmérnök: :) boldogat, szerencséset, nyugodtat.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.01.01. 14:15:03

@Gasper:
látta filmet? bizony az urániából kilépve a sistergő tömeggel, hát féltem, hogy a mozi feldühödött népe átmegy a gettóba levezetni.

betyár (törölt) 2012.01.01. 14:38:08

@málnási:

ezen vajon mért nem csodálkozom?:)

borzzz 2012.01.02. 03:19:37

@málnási: "a film olyan idiótáknak készül, akik azt hiszik, hogy egy képsor értékesebb, mint egyetlen kép, és olyanoknak, akik nem tudnak/szeretnek olvasni. a filmet a prosztó tömegember szórakoztatásra találták ki"

Köszönjük, hogy megosztottad velünk ezt a magvas bölcsességet. Kb. a múlt század húszas éveiben vélekedtek így a polgári értelmiség begyöpösödöttebb tagjai a mozgóképről. Azóta Murnautól Fellinin át Tarr Béláig történt egy és más a vásznon... kb. ugyanabban az arányban, mint amekkorát Homérosz, Tolsztoj és Th. Bernhard hasít ki az olvasnivalók piacából.
süti beállítások módosítása